Len és Trey pácban 4. Rész Igen! Ez kétsék kívül Trey hangja volt… Yoh és Len futottak… futottak… még mindig futnak… és megpillantják Treyt akit… akit halálra ölelget egy öreg nő?! - JÉZUSOM!!! – kiáltotta Yoh. – Len segíts már! – Len közben a földön fetrengve nevetett… igen… nevetett méghozzá Trey szenvedésén. De ez nem érdekelt senkit csak az, hogy nevet. Ez mindenkit fel tudott vidítani… csak valahogy Trey nem nevetett. Ő… valójában nem tudott semmit… - Te jó ég… öhm hölgyem… nem lélegzik… megtenné hogy… - kérdezte Yoh. - Te jó ég mentsétek meg az én kicsikémet… - sikoltozta a nő és beleájult Yoh karjába… vagyis beleájult volna, ha Yoh nem áll félre. - Jaj elnézést hölgyem… - motyogta miközben felsegitette az idős nénit. – Nem tudtam… De hirtelen visszaejtette a nőt a földre, mert Trey megszólalt. Trey beszéde szaggatott volt, de érthető. - Soha… többé… nem… akarom… - azzal visszaájult. - Szegénykém nem tudja, mit beszél… - rémüldözött a néni mikor feltápászkodva megrovó pillantást küldött Yoh felé. - Azt hiszem tisztáznunk kéne asszonyom… - kezdte Jocó – Itt egyeseknek bocsánatot kellene kérniük, gyerünk Yoh… - He?! – Yoh nem tudott megszólalni. - Csak vicceltem… - mondta Jocó – Hölgyem tudja az én hibám… Trey igazából nem szereti magát. - Ja… mondthattátok volna előbb is… - kezdte megrovó pillantásokat vetve a néni. – Na, akkor én megyek is…van egy elragadó eladó, aki ki akarja vetni rám a hálóját… biztosra veszem… na viszlát fiatalemberek Azzal betette műfogsorát és korát meghazudtoló sebességgel elment. - Közben Len megkérdezte: - Hogy van Trey? - Hát egyenlőre, csak annyit tud mondani, hogy „Bálnazsírt! Bálnazsírt!” – hangzott a válasz Ryu-tól. - Szóval nincs semmi baja… - mondta megkönnyebbülten Yoh – most te jössz . - tette hozzá Lenre pillantva… Folyt. Köv.