A feltámadás
2006.04.13. 13:55
Miután Anna elment gyászolni, 1 hét sem telt bele és valami különös történt Mortyval. Álmában mindig Yoht és a többieket látta és mindig ugyanaz történt. Yohék elvezették hegyeken, folyókon és erdőkön keresztül egy olyan helyre, ahol egy hatalmas fénygömb volt. Mikor odaértek Yoh és a többiek eltűntek. Morty mindig ilyenkor riadt fel. Sose értette ki és mit akar neki mutatni.
Yoh...vajon mit akar ez jelenteni... – kérdezgette magában Morty.
További két nappal volt ez az álma. Tehát nem volt mit tenni...M orty elővette hőn szeretett laptopját és elkezdett kutatni. Talált is valamit.
- A buddhisták hite szerint azoknak a holtaknak, akiknek befejezetlen dolguk akadt, üzenhetnek egy barátjuknak. Álmában jelennek meg és a Koroni fénygömbhöz vezeti az embert. – olvasta Morty egy weblapon.
Morty tovább olvasott.
- Végig kell menni a Korolla hegyen át a Zambulu folyón és végül a Kinashi erdőn kell végigmenni, ami végén ott a Koroni fénygömb...hm... – Morty elgondolkodott – Jó nekem nem is kell több... Yoh indulok ért
etek.
A kis Morty tehát útnak indult, hogy elérjen a Koroni fénygömbhöz.
- Na tehát....- Morty hangosan gondolkodott miközben az állomáshoz sietett. Közben a kezében tartott lapon pipálgatott valamit. – Zongoratanár...azt mondtam, beteg vagyok...ööö...más nincs is akinek szólni kellet volna.
Mortynak nem kellett sokat keresgélnie, mert a Korolla hegy ott volt a közelükben. El is ért a hegyhez, de beesteledett mire odaért. Elaludt...és megint jött az álom...de már meg is szólaltak...összevissza beszélt mindenki...Len, Yoh, Trey, Lyserg, Ryo és mindenki...
- Már nem vagy messze Morty...itt vagyunk...gyerünk Morty...képes vagy rá...nem vagy messze... veled vagyunk... – Morty felriadt.
Már reggel volt. Hát megint útra kelt. A Korolla hegyet már elhagyta, most következett a Zambulu folyó.
- Hm...Itt hogyan kelhetnék át...? – töprengett Morty, mikor egyszercsak valami megszólalt a háta mögött... Yoh hangja volt.
- Itt vagyunk veled...
- Erre egyszercsak egy szellemforma jött létre, amit a csapat alkotott. Egy csónak, evezőkkel.
Elég furcsa csónak volt...ugyanis felkiáltott.
Miért mi vagyunk az evezők? – Morty elfolytott egy vigyort, mivel tudta, hogy Trey és Ryovannak az evezőben. A Zambulu folyó nagyon hosszú volt. A buddhisták csak úgy hívták a folyót, hogy út a lelkedhez.
3 napba telt mire Morty átért. Nehéz volt. Mikor kiszállt rögtön el is aludt. Csak 2 nappal később kelt fel. De már csak 1 akadály volt... a Kinashi erdő.
- Gyerünk Morty – biztatta magát Morty – Át kell érned mielőtt besötétedik. Egy ág hozzáért Morty
vállához..erre Morty felordított és elkezdett futni.
Áááááááá szellemek...segítség... – már nem is hallotta, ahogy Len a háta mögött megszólal
Jellemző...
Morty lélekszakadva futott, mire végül kiért az erdőből és a fénygömb előtt találta magát.
Állj bele Morty...- szólt Yoh
Morty engedelmeskedett. Belépett a fénygömbbe. Az felemelkedett és egyszercsak Morty kettévált..Trey jött ki belőle...aztán Len, Lyserg, Yoh, Ryo és a többiek is sorban.
Mikor mindenki kijött Morty a földre esett.
-Haver már azt hittem sose jutok ki!
-Nahát...te nevezed magad sámánnak...énvégig kibírtam...
-Akkor nem te voltál aki ott ordibált hogy szabadítsanak ki! Tul erős és helyes vagyok, hogy így végezzem!
-NEM! Nem én voltam!
-Srácok mind1..a lényeghogy vége van! – nevetgélt Yoh.
-Hát igen... – mondta Trey – Én mindig is tudtam, hogy Morty erős sámán.
Yoh felvette Mortyt a hátára.
-Köszönöm barátom – Morty ugyan aludt, de elmosolyodott ákmában.
-Menjünk haza... – mondta Trey.
-Igen... menjünk haza...
VÉGE
|